Digital resources in the Social Sciences and Humanities OpenEdition Our platforms OpenEdition Books OpenEdition Journals Hypotheses Calenda Libraries OpenEdition Freemium Follow us

Schervitz Mátyás (1702–1771) budai festő

  • schwervitz_kiallitas_2021-01-feature
  • schwervitz_kiallitas_2021-02-feature
  • schwervitz_kiallitas_2021-03-feature
  • schwervitz_kiallitas_2021-04-feature

A Szabadkai Városi Múzeumban 2021. április 30. óta látogatható a Schervitz Mátyás (1702–1771) budai festőt bemutató kiállítás.

A horvát származású Shervitz (más forrásokban Scherovitz, Xeravich, Tarvitz) a 18. századi Buda egyik legtehetségesebb mestere volt. A budai horvátok plébániatemplomában, a Szent Ferenc Sebei templomban, ahol eltemették, a szószék alatt ma is látható emléktáblája, amely szerint „a tekintélyes helyzet … halála után, és amíg élt, kiemelte őt a többi festő közül” („Sors honorata, etiam post fata / Mathiae Xeravich, quae eum dum viveret caeteris excellere pictoribus fecit”).

Ennek ellenére művészetéről kevesett lehetett tudni, mert nem voltak ismert, szignált művei. Megismerése a kiállítás létrehozójának, Korhecz Papp Zsuzsanna szabadkai restaurátornak és művészettörténésznek köszönhető, aki Schervitz keze nyomát felismerve, darabonként gyűjtötte össze az életmű darabjait.

Schervitz Budán született, és származása miatt a budai illír (horvát) katolikus közösséghez tartozott, amelynek plébániáját a boszniai (később kapisztránus) ferences atyák vezették a Szent Ferenc Sebei templomban. Így nem meglepő, hogy ő festette a templom főoltárképét (1756), szentélyfreskóját, és dolgozott a rendtartomány más templomaiban is. (A templomot a kiállításon egy rövidfilm mutatja be.)

Ugyanezt a témát, Szent Ferenc stigmatizációját később megfestette a dunaföldvári és a zombori ferences templomok számára is. (A szabadkai kiállításon mindkét kép látható). Dunaföldváron a Szent Annát ábrázoló főoltárkép is az ő munkája. Kiderült, hogy keze munkáját őrzi a pesti domonkos templom főoltárképe, amely a rendalapítót ábrázolja, valamint a budai kapucinus főoltárának Szent Erzsébet ábrázolása (amely 1945-ben sajnos elpusztult).

Az életmű fönnmaradt darabjaihoz tartozik a váci ferences templom Őrangyal oltárképe, valamint egy Szent Ivót, az ügyvédek és pereskedők védőszentjét ábrázoló festmény az óbuda-kiscelli trinitáriusok templomából. Utóbbi a kegyhely fölszámolása után az óbudai plébániatemplomba került. Ezek a képek a kiállításon frissen restaurált, régi szépségükbe visszahelyezett formában láthatók, csakúgy, mint a kapucinusok budai, illetve a piaristák váci kolostorából származó kisebb képek (Szent Ágoston, illetve Kalazanci Szent József).

A 2021. április 29-én tartott megnyitón Mihajlović Anikó, a múzeum igazgatónője elmondta, hogy a kiállítás immár a hatodik abban a tíz éve tartó sorozatban, mellyel Korhecz Papp Zsuzsanna a budai (és délvidéki) barokk művészeket tárja elénk. Ezután Lángi József festő-restaurátor mutatta be a festőt, illetve az életművet föltámasztó Korhecz Papp Zsuzsannát. A kiállítást, amely csak június 4-ig látogatható, Szabadka város, Szerbia művelődésügyi minisztériume, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint az Europetrol támogatta.

Lásd még:


OpenEdition suggests that you cite this post as follows:
Koltai András (May 8, 2021). Schervitz Mátyás (1702–1771) budai festő. Szerzetesség a koraújkori Magyarországon. Retrieved November 4, 2024 from https://doi.org/10.58079/un8k


You may also like...

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.