Szerzetes Magyarország 1918–1989
Befejezéséhez közeleg a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája támogatásával indult vállalkozás, amelynek célja, hogy összeállítsa a magyarországi szerzetesi jelenlét atlaszát az első világháború utáni határváltozások (1918) és a kommunista diktatúra elmúlta (1989) közötti időszakban.
A „Szerzetes Magyarország 1918–1989” első eredményei 2025 december elején kerültek közzétételre. Egyelőre itt láthatók:
A közel két évvel ezelőtt, 2024 elején megkezdett munka során adatlapok készültek a Magyarországon működő (az országra is kiterjedő) szerzetesi területi egységekről (rendtartományokról), minden egyes szerzetesi közösségről (rendházról), illetve a fontosabb szerzetesi intézményekről (iskolák, internátusok, nyomdák, stb.). Az adatlapok tartalmazzák az egyes intézmények pontos földrajzi helyét (amelyet térképen is láthatunk), továbbá archontológiáját (elöljáróinak névsorát) és bibliográfiáját is. Az adatlapok természetesen nemcsak az 1918 és 1989 közötti időszakra vonatkoznak, hanem alapításuktól máig (vagy megszűnésükig) feldolgozzák a rendtartományok és rendházak történetét, legyen az csak egy-két év vagy akár egy évezred.
Ezután a rendtartományok és rendházak adatlapjai összekötöttünk egymással, az időhatárok megjelölésével. Tehát azokra az egyszerű kérdésekre kerestük a választ, hogy egy helyi közösség (rendház) egy adott időben melyik rendtartományhoz tartozott, ki volt az elöljárója. Ennek a levéltári kutatás szempontjából is komoly jelentősége lehet, hiszen a helyi közösségre vonatkozó legfontosabb iratokat esetleg a rendtartomány levéltárában kereshetjük.
A korlátozott idő és lehetőségeink miatt egyelőre csupán a férfi szerzetesi közösségeket dolgozzuk fel. A női közösségek ugyanis láthatóan nagyobb kutatási problémát jelentenek, egyrészt a nagyobb számú, sokszor rövid ideig működő és kis létszámú rendházak, másrészt pedig a hiányos szakirodalom és a levéltári források hiánya miatt.
A kiválasztott korszakot rendtörténeti határvonalak magyarázzák. Az az első világháború végén ugyanis számos szerzetesi közösség a trianoni határokon kívülre került, és emiatt előbb-utóbb rendi hovatartozásukban is változás következett be. Munkánk során csak olyan intézményekkel foglalkozunk, amelyek az adott korszakban Magyarország határain belül voltak, de figyelembe kellett vennünk, hogy 1938 és 1945 között a határok ismételten változtak. Az ország területe rövid időre megnőtt, és számos szerzetesi közösség „visszatért” a Magyar Királyságba. Ekkor egyúttal rövid időre változott a rendtartományi beosztás is. Sok esetben ezekkel a változásokkal a szakirodalom sem foglalkozott, és az adatokat szinte alapkutatásokkal kellett földeríteni.
Végeredményben tehát atlaszunk az újkori magyarországi szerzetesi intézmények közül csak azokat nem tartalmazza, amelyek
- Dél-Erdély, a Bánság vagy az északi Felvidék területén fekszenek: ezek ugyanis 1918 után sohasem tartoztak Magyarországhoz;
- már 1918 előtt megszűntek: ezek többségében az 1773-ben megszűnt jezsuita intézmények, és a II. József uralkodása alatt (1782–1790) felszámolt rendházak.
Vállalkozásunkban lehetőség szerint az egyes rendek történetének legjobb ismerői vettek részt, és szerencsére legtöbb esetben volt kire bíznunk a feladatot. Az adatok teljességre törekvő összegyűjtése, sok meglepő, kevéssé ismert adatott hozott felszínre, amelyek most áttekinthető módon hozzáférhetők lesznek.
Az atlasz közzétételét a Magyar Egyházi Levéltárosok e-kutatási platformja, a matricula.hu tette lehetővé, amelyen 2022-ben kezdődött meg a magyar egyházi topográfia, a plébániahálózat digitális formában való feldolgozása és közzététele. Ez a munka még közel sem teljes, de a Matricula Atlasz most az egyházmegyék és plébániák mellett több száz szerzetesi intézménnyel fog bővülni.
Illusztráció: Az egyházi zene (részlet) / Jeges Ernő festménye, 1952 (Pomáz, Szent István király plébániatemplom)
OpenEdition suggests that you cite this post as follows:
Koltai András (December 11, 2025). Szerzetes Magyarország 1918–1989. Szerzetesség a koraújkori Magyarországon. Retrieved May 21, 2026 from https://doi.org/10.58079/15bm3
