Pázmány, a jezsuita érsek
Kinevezésének története, 1615–1616 (Mikropolitikai tanulmány)
Tusor Péter
MTA-PPKE ‘Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport, Budapest–Róma, 2016 (Collectanea Vaticana Hungariae, classis I, vol. 13), 460 pp.
http://www.institutumfraknoi.hu
A monográfia témája Pázmány Péter prímási kinevezése. A kora újkori magyar történelem egyik legnagyobb hatású makropolitikai tényének körülményeit, okait, célját, összefüggéseit elemzi a – korszakra Wolfgang Reinhard által kidolgozott – „mikropolitikai” megközelítésben, fordulatos eseményeit rekonstruálja kritikai igénnyel. A kérdés Pray Györgytől kezdve harmadfél százada áll a magyar historiográfia érdeklődésének homlokterében. Mégis csupán részleges, vagy kifejezetten téves eredmények születtek. A kötet egyaránt felölel politika-, diplomácia- és egyháztörténeti dimenziókat, sőt a művészettörténet is új eredménnyel gazdagodik. Bátran él a latin és olasz szövegfilológia eszközeivel, és segédtudományként világi és kánonjogtörténettel.
Külön fejezet tárgyalja a Habsburg- és a pápai diplomácia elhúzódó tárgyalásait, Pázmánynak a jezsuita rendből átmenetileg kifelé vezető útját, az ezt övező rendi feszültséget, vádakat, szomaszka novícius-jelöltségét stb. Fény derül támogatóira és szépszámú ellenségeire. Eldől, hogy kinevezése tényleg aggályos volt-e egyházjogilag, avagy mégsem, volt-e gyereke, vagy mégsem, fűtötte-e becsvágy, akart-e egyáltalán Magyarország prímása lenni, illetve kinek állt leginkább érdekében, hogy azzá tegye őt, és végül ki lett kinevezésének legfőbb haszonélvezője. A római és a prágai udvar belső viszonyai és az európai nagypolitika elemzése nyomán tárulnak fel a páratlan karrierfordulat okai, mozgatórugói a harmincéves háború kitörésének előestéjén.
A szerencsés forrásadottságoknak és az itáliai, osztrák, cseh és magyar levéltárakra kiterjedő széleskörű feltáró munkának köszönhetően az olvasó történeti megismerhetőség különleges mélységeibe juthat el négy évszázad távlatából. E mélységekbe elsődlegesen a római Habsburg diplomáciai és egyházi képviselet mindeddig homályban rejtőző informátorai kalauzolnak el.
A monográfia használhatóságát terjedelmes szakapparátus, forrásfüggelék (pp. 339–390), kronológia (pp. 391–400) a felhasznált források jegyzéke és könyvészet (pp. 401–416), mutató (pp. 419–426), továbbá angol nyelvű összefoglaló és tartalomjegyzék segíti (pp. 429–456 és 457–459).
Könyvbemutató
Interjú
Recenzió
OpenEdition suggests that you cite this post as follows:
Koltai András (February 8, 2016). Pázmány, a jezsuita érsek. Szerzetesség a koraújkori Magyarországon. Retrieved September 13, 2024 from https://doi.org/10.58079/un65
