Szerzetesrendek a veszprémi egyházmegyében

A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán 2014. augusztus 27–28-án rendezett konferencia előadásai
szerk. Karlinszky Balázs
Veszprémi Főegyházmegye, Veszprém, 2015 (A Veszprémi egyházmegye múltjából, 26), 453 pp.

A Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága 2014 augusztusában konferenciát szervezett „Szerzetesrendek a veszprémi egyházmegyében” címmel. Az ott elhangzott előadások alapján született meg ez a tanulmánykötet, amely közel két tucat tanulmányt tartalmaz a mindenkori veszprémi egyházmegyében megtelepedett férfi és női szerzetesrendekkel kapcsolatban. A konferencia szekciónak megfelelően a kötet négy nagyobb egységre tagolható, így írások olvashatók benne a középkori, a kora újkori és újkori (16–19. század), a művelődéstörténet és a legújabb kori (20. század) veszprémi egyházmegye-történet vonatkozásában. A szerteágazó témájú tanulmányok egy-egy szerzetesi közösség életet, nyelvészeti, paleográfiai és irodalomtörténeti kérdéseket, továbbá szerzetesi életutakat mutatnak be. Kapcsolódási pontjuk, hogy mindegyikük a korábbi veszprémi püspökség (ma érsekség) területéhez köthető, így megfelelő alapul szolgálhatnak a konferencia-szervezők célkitűzésének: a később elkészítendő egyházmegye történeti összefoglaláshoz nyújthatnak adalékokat.

Tartalom

• Barabás Gábor: A pápai kiküldött bíróság és a szerzetesrendek a veszprémi egyházmegyében: a kezdetektől a 13. század közepéig, 9-26.
• Kertész Balázs: A budai ferences kolostor törénete 1444-ig, 27-43.
• Miskei Antal: A nagyszigeti Szent Ábrahám-monostor, 45-63.
• Varga Imre Kapisztrán OFM: A magyar ferences provincia kormányzása és belső élete a 13. század első felében, 65-81.
• Vida Beáta: A lövöldi karthauzi monostor története, 83-108.
• Vörös Mátyás: A johanniták szerepe Csurgón, 109-132.
• Boros Zoltán: A bakonybéli bencés apátság archontológiája, 1802-1950, 133-146.
• Forgó András: A zirci apátság politikai küzdelmei a 18. században, 147-160.
• Fülöp Éva Mária: A Magyar Bencés Kongregáció kapcsolata a Veszprémi Egyházmegyével, különös tekintettel birtokainak a jobbágyfelszabadítást követő gazdálkodására, 161-177.
• Riedel Júlia: A piarista rend Veszprémben és Magyarországon Mária Terézia és II. József uralkodása alatt, 179-194.
• Siptár Dániel: Szerzetesség és búcsújárás a 18. századi veszprémi egyházmegye északkeleti részén: A móri kapucinusok és Bodajk kapcsolata, 195-212.
• Tikovits József: A budai kapucinusok lelkipásztori szolgálatának bemutatása a „Historia Promontoriana (1713-1763)” alapján: Forrásismertetés, 213-231.
• Bartók Zsófia Ágnes: Az Érdy-kódex célközönsége : Nyelvemlékkódex a nyomtatásos terjesztés küszöbén, 233-248.
• Bilkei Irén: A késő középkori zalai bencés hiteleshelyek szerepe az írás elterjedésében, 249-259.
• Maczák Ibolya: Lelki vetekedés: Orlics (Orlitz) Dániel (1698-1758) piarista pályaképe, 261-269.
• Pintér Márta Zsuzsanna: Színjátékok a pápai pálos gimnáziumban a 18. században, 271-289.
• Szentgyörgyi Rudolf: Görög szerzetesek Tihanyban, 291-305.
• Cúthné Gyóni Eszter: Ciszterciek a veszprémi egyházmegyében 1950 és 1958 között : a titkos rendi szervezet kialakulása, működése és felszámolása, 307-331.
• Hornyák Máté János: Veszprémi angolkisasszonyok Hejcén, 333-347.
• Karlinszky Balázs: Szerzetesrendek a veszprémi egyházmegyében 1914-1950 között, 349-374.
• Soós Viktor Attila: Domonkos szerzetesek a veszprémi egyházmegye szolgálatában 1950 után, 375-391.
• Tóth Krisztina: Egy szerzetes a II. Vatikáni Zsinaton: Klempa Sándor Károly O.Praem zsinati részvétele, 393-411.
• Varga Tibor László: „Szent Margit szentté avatása idején kerültem kapcsolatba egyházmegyémmel”: Mindszenty József veszprémi püspök, 413-453.